Rendkívül izgalmas felvetéssel élt az egyik kedvenc médiatudorom, Pollner Ferenc aka. Pollner. Azt a kérdést feszegeti, vajon mennyire tesz jót a társadalomnak a kontrollálaltlan híráradat, amiben élünk: gazdaság, kultúra, politika, környezetvédelem, közlekedés, környezetvédelem és még számtalan téma, mely nem pusztán egy-egy médium terítékén fordul elő, hanem mára számtalan szakos oldal és közösségi médium felületén is eláraszt minket. A kérdés ebben a formában természetesen még nem befejezett, hiszen a kiinduló problémája az, vajon mennyire kapunk- és kaphatunk átfogó képet ezekről az eseményekről- és problémákról? Nem vagyunk-e véletlenül kiszolgálatottjai a hírháttér nélküli bonyolult- és érthetetlen ügyeknek és nem ez a fajta szorongásunk vezet minket a könnyen befogadható bulvárhírekhez? A kérdés sok szempontból jogos, hiszen az online media felületén is megjelenő mérhetetlen tartalombőség számos szempontból egyszerűen lehetetlenné teszi azt, hogy az ember folyamatosan “képben legyen”. A kérdés csupán az, hogy kell-e és érdemes-e minden eseménnyel tisztában lennünk?
Én azt gondolom, hogy egy pontig (ami az érdeklődésünket, illetve a társadalmat érintő legfontosabb ügyeket illeti) illik, de azon túl nem. Ne flusztráljuk magunkat és környezetünket sem a “mindenrőltudnivágyás” igényével, mert a modern híripart úgy sem lehet lekörözni. Inkább figyeljünk önmagunkra és valós igényeinkre, ahelyett, hogy elkallódnánk az információs rengetegben. Hiszen ami hozzánk köt, annak úgyis utánamegyünk.